Archív képekért kattintson ide
Mindenek előtt a templom kincseit szeretnénk bemutatni
A templom kincsei az Egyháznak azok a tagjai, akik a templomban vannak. Különösen nagy szeretettel és tisztelettel tekintünk azokra a személyekre, akik már Isten örökkévaló Országában, a szentek gyülekezetében lakoznak, de testüknek vagy ruházatuknak kicsiny részét templomunkban őrizhetjük, ezáltal nem csak lelki közösségben vannak velünk, te fizikai, testi kapcsolt szerint is közöttün vannak. A szent antimenzionban (antimin) minden esetben szentek ereklyéi találhatók, amit a püspök szentel fel a templom részére és azon végezzük a szent liturgiát. (Ez az őskeresztény korokból származó hagyomány, amikor szintén a szentek ereklyéin végezték a szent liturgiát.) Ezen felül hagyományosan az oltárasztalba is helyeznek ereklyét annak a felszentelésekor. A mi templomunk oltárasztalában győzedelmes Szent György ereklyéjét őrizzük, hiszen az ő tiszteletére van felszentelve a templom. Ezen felül egy ereklyetartóban további 4 szent ereklyéjét is őrizzük:
Kárpáti Szent Alexij atya (1877.08.30 – 1947.12.02.) Kárpátalján élt és az ortodox hitért sokat szenvedett. Bár XX. századi szent, élete és megpróbáltatásai még Magyarországon kezdődtek. Görög katolikus családban született, de fiatalon az ortodox hitre tért vissza, és jelentős szerepet játszott az ortodox vallás kárpátaljai újjáélesztésében. Egyházunk 2001-ben szentté avatta.
Hitvalló Szent Maximosz atya (580 – 662.08.13.) fiatal korában köztisztviselő és Heraclius bizánci császár segédtisztje volt. Feladta azonban politikai szerepét és szerzetes lett. A monotheléta eretnekséggel szemben védelmezte az igaz hitet, miszerint Jézus Krisztusnak isteni és emberi akarata is volt. Állaspontjáért megkínozták, kivágták a nyelvét, így nem tudta többé kimondani “lázadását”, és levágták a jobb kezét, így nem tudott többé leveleket írni. Száműzetésbe küldték a mai Grúzia területére, ott is halt meg. Tanítását mint igaz hitet hirdette ki a VI. egyetemes zsinat.
Szentéletű Magyar Mózes atya (990 – 1043.07.26.) fiatalon az ortodox hitre tért, majd testvéreivel Erdélyből a Kijevi Rusz területére ment, hogy ott az uralkodó család szolgálatába álljon. A hatalmi harcok közben György nevű szent testvére meghalt, amikor testével védte Borisz herceget a támadóitól. Mózes egyedüliként vészelve át a trónharcokat a szerzetesi életre készült és Bölcs Jaroszlav leánytestvérének a szolgálatába szegődött. Innen azonban egy harc után Lengyelországba hurcolták, hogy mint rabszolgát eladják. Itt egy fiatal özvegyasszony vette meg, aki erős testalkata és testi szépsége miatt mindenképpen a férjévé akarta tenni. Mózes atya ragaszkodva az Istennek szentelt elhatározásához visszautasította az özvegy ajánlatát, amiért sok kínzást és megcsonkítást kellett elviselnie, majd miután azt gondolták hogy halálra verték, kidobták. 7 évi szenvedés után Mózes atya Kijevbe ment, és ott Antonyij és Feodoszij atyákhoz csatlakozva (miután fogsága alatt a lengyelországi börtönben egy szerzetes őt is szerzetessé nyírta) a kijevi Barlangmonostor harmadik szerzetese lett. Efrém nevű szent testvére Novotorzsokban alapított monostort. Mózes atyát 1643-ban avatták szentté. Teste ma is a Nagy Lavra barlangjaiban található Kijevben, de egyik alkarját Munkácson a Szent Miklós monostorban őrzik.
Szent István magyar király (975 – 1038.08.15.) mint az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király, a magyarokat a keresztény hitre térítette. Ő maga a katolikus hitet vette fel, de meghagyta országában az ortodox hitet is, hiszen sokan (pl. az erdélyi gyula) az ortodox keresztény hitre tértek. (Ez még az egyházszakadás előtt, az egyetemes keresztény egyház idejében történt, de a kereszténység 2 irányzata már ekkor megkülönböztethető volt.) Megalapította a magyar államot, majd megszervezte a magyar egyházat. Fiának írt keresztény szellemű intelmeit írásban is ránk hagyta. Országát az Istenszülő oltalmába ajánlotta. A római katolikus 1083.08.20-án, az ortodox egyház 2000.08.20-án avatta szentté. Jobb kezét egy díszes ereklyetartóban a budapesti Szent István bazilika Szent Jobb kápolnájában őrzik.
Az egyházközség megalapítását követően nagyon kevés templomi berendezési tárggyal rendelkeztek, mert hazánkban nem volt az ortodox kegytárgyaknak értékesítési hagyománya, és a háborút követően rendkívül nehéz volt ezeket beszerezni. Maga Szergij atya is azt írja, hogy vidéki látogatásai és szolgálatai alkalmával kapott itt-ott ortodox tárgyakat, amiknek a többsége ikon volt. Bár templomunkban megtalálható néhány régi valódi festett ikon is, a legtöbb kép ebből az időszakból papír ikon reprodukció.
Fennmaradt a régi oltárterítőnek egy része, valamint egy fára ragasztott régi ikon reprodukció is, ami Krisztus sírba tételét ábrázolja. Ennek az ikonnak különös története van. A ’40-es évek közepén az újonnan megalakult egyházközség nagyon szegény volt, és kevés liturgikus tárggyal rendelkezett. Nagy Pénteken és Nagy Szombaton azonban szükséges lenne egy lepel, amin Krisztus Istenünk sírba tétele vagy a sírban nyugvó teste látható. Ezt helyezi a pap a szent sírba, ami egészen a feltámadásig a sírban nyugovó Üdvözítőt ábrázolja. Mivel azonban nem volt ilyen leple az egyházközségnek, Szergij atya szerezte ezt a kis fára ragasztott ikont, amin éppen az Úr sírba helyezése látható, és ezt használta a sírlepel (szlávul Плащаница, görögül Ἐπιτάφιος) helyett. Később, amikor már sikerült egy valódi sírlepelt beszerezni, ezt a kis ikont egy fiatal görög katolikus teológusnak ajándékozta Szergij atya. Ez az ember (akit később pappá szenteltek) tisztelettel megőrizte a kis ikont. 2023-ban, több mint 70 évvel később az akkor már rendkívül idős görög katolikus pap a kis ikont vissza ajándékozta templomunk papjának, így az ismét közösségünkben látható.
Az 1950-es évek közepén a tokaji ortodox templomot elvették egyházunktól. A templom berendezési tárgyai ezzel pusztulásra voltak ítélve, ugyanakkor a nyíregyházi kápolna berendezése még mindig rendkívül szegényes volt. Az a döntés született tehát, hogy Tokajból minden berendezést amit csak lehet hozzanak át Nyíregyházára. Így került templomunkba az egykori ikonosztázion itt is elhelyezhető része és addig elkészült ikonjai. Ezzel együtt pedig a többi berendezési tárgy (klirosz, püspöki trón, sztaszidionok) is átkerültek Nyíregyházára, és most is itt láthatók.
Később a ’80-as évekből Úsz István atya nevéhez fűződik még számtalan egyházi kincs megmentése. Nem csak a különböző templomok és egyházi épületek elhagyatott régi könyveit mentette meg és rendszerezte könyvtárrá, de régi kereszteket, ikonokat és egy Evangéliumos könyvet is szerzett templomunk számára, amelyek most is megtalálhatók itt.
Multimédia
2024.05.18-án egyházközségünk fennállásának a 80. évfordulóját ünnepelte. Ezen a jeles alkalmon, ami Szent György nagyvértanú ünnepe és templomunk címünnepe is egyben, közösségünk vendége volt főtisztelendő Hilarion Budapesti és Magyarországi metropolita atya és sok-sok zarándok. Az ünnepről készült videó összeállítás, metropolita atya tanítása és az általa átadott kitüntetésekről készült videó a következő FaceBook linkeken érhető el (a képre klikkelve is elindul):
Főtisztelendő Hilarion, Budapesti és Magyarországi metropolita szolgálata templomunkban. (2023.06.10.) A liturgia folyamán metropolita atya pappá szentelte a nyíregyházi Szegedi Szabolcs István diakonust templomunk szolgálatára.
2016.11.20-án Kim Nyikolaj protoierej atya szolgált templomunkban. Ezen a napon ünnepeltük őszentsége Kirill, Moszkva és egész Rusz patriarchájának 70. születésnapját. Így hát Magyarország legnyugatibb ortodox templomának (Hévíz) a papja egyházmegyénk legkeletibb ortodox templomában szolgált.
Amatőr felvétel az Úsz István atya emlékére állított tábla felavatásáról. (2009.12.27.)