Február 26-án a vecsernye után Úsz István atyára, egyházközségünk egykori parochusára emlékeztünk halálának 27. évfordulóján. A nemes és kiváló teológus, szervező és nyájáról gondoskodó István atya 1998-ban ezen a napon adta vissza nemes lelkét Teremtőjének. Máig úgy emlékeznek rá mindazok akik ismerték, hogy mindenkihez volt egy baráti jó szava, és éppen úgy tudott beszélgetni a vezető politikai elit tagjaival (ezt szó szerint kell értenünk, hiszen Habsburg Ottótól Jeszenkszky Gézáig mindenki megfordult nála) mint a hétköznapi egyszerű emberekkel. Nem tett különbséget az emberek között, mert mindenkiben Isten teremtésének csodáját látta, és sokszor humoros mondásaival úgy tanított mindenkit, hogy ő közben teljesen a háttérben maradt. Nem csak egyházunkban, hanem az egész társadalomban, sőt a határainkon túl is jól ismerték az ő nevét. Kiváló szervező készségével számtalan embernek segített. Mind máig érezzük jelenlétét és imádságos gondoskodását templomunkban. Szeretett felesége, Cili mama pedig továbbra is erősíti közösségünket, és képviseli azt a gondoskodó szeretetet, amit rendkívül nehéz körülmények között ők együtt építettek fel itt Nyíregyházán az ortodox templomban. Halálának évfordulóján halotti litiát tartottunk érte, hogy a jóságos Istenünk helyezze el lelkét az igazak hajlékába, nyugosztalja őt Ábrahám ölében és számlálja az igazak közé, és adjon neki örök emléket!
Úsz István atya halálának évfordulója
